A hargitai barnamedvék visszasírják Ceauęescut... (2004-02-27)

Fotó: Szeley-Szabó László © AVES„Lehallgatják a telefonokat, felbontják a leveleimet, feltörték a weboldalamat, megsemmisítették az e-mail postaládámat, rendôrségre idéznek, névtelen telefonálók fenyegetnek, fegyveres vadôrök akadályoznak tevékenységünkben, jogtalanul bepereltek" – panaszkodott Szeley-Szabó László, a köztiszteletnek örvendô Aves Alapítvány vezetôje. Mint mondja, bűne csak az, hogy a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány világszinten közismertté tette a romániai medvék siralmas helyzetét: Romániában a hatóságok beleegyezésével gyilkolják a medvéket, aminek következtében a székelyföldi populáció – amely egyedsűrűség szempontjából világelsô volt – az utóbbi évtizedben felére csökkent.

„A hargitai, sôt a romániai medvék nemcsak veszélyben vannak, hanem hamarosan a populáció összeomlásával számolhatunk, hisz etikátlan vadászmódszerekkel, törvényeink megszegésével irtják ôket. Sajnos Romániában a hiányos természetvédelmi nevelésnek tulajdoníthatóan természeti értékeinket a vadászok csak gazdasági és nem ökológiai szempontból értékelik" – fakadt ki Szeley-Szabó László. Tény, hogy a közismert természetvédô alapítvány nemrég ismertetett elôzetes jelentésében megdöbbentô adatok szerepelnek: Hargita megyében tíz év alatt 48 százalékkal csökkent a medveállomány létszáma, ugyanis az 1989-ben élô 1185 példányról 1997-ben 615 példányra csappant. Az Aves jelentése szerint az utóbbi években a létszámcsökkenés még drasztikusabb volt, és 2003-ban az állomány már 250–260 egyedre zsugorodott, 935 példánnyal kevesebbre, mint az 1989-ben felbecsült állomány. Számításaik szerint az utóbbi 3–4 évben a romániai medvepopuláció 60 százalékkal csökkent az Országos Erdészeti Egyedárúság és egyes vadásztársulatok által gyakorolt törvénytelen vadászatok miatt. A román miniszterelnöknek és az Európai Unió illetékeseinek küldött jelentésben Szeley-Szabó László 2500-ra becsüli a Romániában élô medvék számát, ez az adat azonban jóval alacsonyabb a hivatalosan közölt 6300-nál, melyet a mezôgazdasági minisztérium szóvivôje közölt a médiának.
„Nem szabad bedôlni, nem szabad elhinni a Mezôgazdasági Minisztérium által közölt számokat, hisz a forradalom óta nem végeztek tökéletes állományfelmérést az illetékesek. Akárcsak az aranykorszak idején, a hasból közölt adatok csak pozitívan ismertetik a medvék helyzetét. Az elvtársak megszokták, hogy a grafikonok mutatóit évrôl évre magasabbra emelik, nehogy gyanúba kerüljön a miniszterelnök, ugyanis kormánytisztsége mellett »egyöntetű« szavazattal a Romániai Vadászok Egyesületének díszelnökévé választották. Csak a közvélemény és a média manipulálása miatt közölnek ilyen népbutító számadatokat a minisztériumból, mert nem akarják, hogy országunk elsô vadászát kérdôre vonhassák a medvék vadászata miatt.
A diktatúra idején Romániában majdnem 8000 kárpáti barnamedve élt, mert a medvevadászat minden földi halandó számára tilos volt, kivéve Ceauęescut és a kommunista vezetôket. Napjainkban azonban egyre népszerűbb lett ez a véres idôtöltés, különösen a politikai és gazdasági elit köreiben, akik kommunista pártfunkcionáriusoknak dukáló pompával és vérszomjjal gyilkolják medvéinket az egykori protokollterületeken. Ôk is csak szórakozásból hódolnak e gyilkos szenvedélynek, akárcsak a hírhedt diktátorok, mint Hitler és Ceauęescu" – mutatott rá a tényekre Szeley-Szabó László. A természetvédô Aves szerint a medvék legyilkolásáért a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóságot és a székelyudvarhelyi Nagyküküllô Vadásztársulatot is felelôsség terheli, mert anyagi érdekeiknek tulajdoníthatóan Hargita megyében irreálisan magas kilövési keretet hagyattak jóvá. Ezenkívül a medvék vadászatára fertôzött állattetemeket használnak csalétekként, és csukott lesekbôl öletik meg ôket pénzes bérvadászokkal.
A hargitai fenyvesekben aranykorát éli az orvvadászat. „A kilencvenes évek derekán sok magyarországi vadász jött át medvét lôni. Java részük orvvadász volt, aki pár száz dollárért, engedély nélkül lôtte a medvéket" – meséli Szeley-Szabó, akinek többen is panaszkodtak a siralmas helyzetrôl. Értesülései szerint a medvebôröket autóbuszokon vagy tehergépkocsikkal csempészték át a szomszédos országokba. Az informátorok szerint ötszáz dollárért mindent meg lehetett oldani, a vámosokat mindkét oldalon lefizették, így állítólag 100–150 medvebôr és koponya került törvénytelenül Magyarországra. Több udvarhelyi látott már olyan hargitai medvebôrt a budapesti kandallók elé terítve, amelyek eredete és kijutási módja bizonyíthatatlan, tette hozzá az Aves frontembere.
Szerinte már a román kormány számára is kezd kényelmetlen lenni az Aves Alapítvány tevékenysége. Nagyon dühösek, hogy az alapítvány tagjai petíciót küldtek az Európai Parlamentnek és Günter Verheugen bôvítési biztosnak, aki levélben biztosította ôket, hogy a „medveügyben" tárgyalni fog a román hatóságokkal. Az alapítvány rámutatott arra is, hogy a medvék törvénytelen mészárlása a hatóságok engedélyével történik. A szabályok szerint a medvék 4 százalékát lehetne csak kilôni, de az ICAS vadkutató intézet szerint ez igen kevés, és 10 százalék kilövési keret alkalmazását ajánlta. A gyakorlatban azonban még ez a keret is kevésnek bizonyul. Az Aves Alapítvány felmérései szerint a székelyudvarhelyi Nagyküküllô Vadásztársulat által bérelt területeken 22–24 medve telel, tehát ennek függvényében kellet volna a kilövési keretet kérvényezni. A vezetôség azonban hamisan felduzzasztotta számukat, és 2 medve kilövése helyett 10 medvére kértek engedélyt, mivel 24 medve helyett 120 medvét jelentettek. Az Aves Alapítvány jelentésében ismertette, hogy a vadôrök szándékosan becsülik felül a medvék létszámát. A dombvidékeken egyetlen medvét háromszor-négyszer vesznek nyilvántartásba azért, hogy minél nagyobb kilövési létszámot hagyhassanak jóvá a 10 százalékos kereten belül. Ez a törvénytelen megoldás személyi és anyagi érdekekre vezethetô vissza, amit a medve kilövésébôl származó pénzügyi haszon hajszolása abnormálissá fokozott. A szakminisztérium szerint tévesek az Aves Alapítvány felmérései, és szó sincs mészárlásokról, sôt még mindig túlzottan sok medve él Romániában. Csak lôfegyverrel lehet kordában tartani ôket, mert igen elszaporodtak, és veszélyesek az „emberiségre". A mezôgazdasági minisztérium ragaszkodik az általuk közölt statisztikai adatokhoz is. Szerintük 6300 medve létezik Romániában, amelyekre a világ legjobban képzett szakemberei vigyáznak. Az Aves Alapítvány – a hargitai mintaterületrôl kiindulva – csak azért számolt országos viszonylatban 4000 medvével kevesebbet, mert amióta az erdôk magántulajdonba kerültek, a székelyek kivágták azokat, aminek tulajdoníthatóan a medvék román vidékekre menekültek a Hargitáról. E „tudományos" alapokra helyezett kijelentéseket még más kormánypárti szakemberek is megpróbálták alátámasztani:
„A hargitai medvéket nem vadászati célokból tápláljuk, kénytelenek vagyunk etetni ôket, mert az erdôben nem jutnak elég táplálékhoz, és nem tudnak meghízni télire. Táplálék nélkül egyszerűen nem tudnak hibernálni, téli álomra térni" – jelentette ki Ion Micu medveszakértô, Ceauęescu egykori fôvadásza egy tévéközvetítés alkalmával.
Az alapítványt még azzal is vádolják, hogy csak azért védi a medvéket, mert így akar anyagi támogatást szerezni európai pénzekbôl, legalábbis ezt nyilatkozta az ICAS, egy kormányirányítás alá tartozó kutatóintézet vezetôje. A vádakra reagálva Szeley-Szabó László kihangsúlyozta: a medvevédelmi programot az alapítvány saját pénzébôl finanszírozta, „egy fillért sem kaptam támogatásként, ez csupán a román hatóságok alaptalan állítása, hogy eltereljék a figyelmet a tulajdonképpeni problémáról, közismert politikai húzás ez a kormánypártiak részérôl. A közvéleményt még így sem tudják félrevezetni, már országszerte is nagy szimpátiának örvend védelmi tevékenységünk. Legtöbb támogatónk Székelyudvarhelyen és Bukarestben van. Igyekeztem a közvélemény tudomására hozni, hogy a medve vadászata Romániában is törvénytelen, mivel a Berni Egyezmény szerint a barnamedve a fokozottan védett fajok közé tartozik, és teljes védelmet élvez, Románia pedig 1993-ban csatlakozott az említett konvencióhoz. Hazai törvényeink is tiltják a barnamedve vadászatát: a 2001/462-es törvény elôírásai is szigorúan védett fajnak nyilvánítják. Véleményem szerint törvénytelen a mezôgazdasági miniszter által kibocsátott 2003/ 668-as rendelet, amelyben engedélyezte 658 medve és más, fokozottan védett állatfaj kilövését. A háború még nem ért véget, de térdre kényszerítettem a minisztériumot. Adam Crăciunescu államtitkár megígérte: országos szinten lecsökkentik a kilövési keretet, és Hargita megyében 5 évre beszüntetik a medvevadászatot. Egyelôre nem hiszek a kijelentéseknek, de tény, hogy a minisztérium a független médiának köszönhetôen most már hajlandó tárgyalni a medvék védelmérôl. Én a végsôkig fogok küzdeni, addig, amíg az illetékesek törvényeink szellemében fogják kezelni természeti értékeinket. Ha nem hajlandók törvényes keretek között megoldani a vadászat kérdését, nagyobb nyomást gyakorolunk a kormányra, kérni fogom a miniszter leváltását, tüntetéseket szervezünk, és újabb jelentéseket küldök Günter Verheugen bôvítési biztosnak, akinek tudomása van a romániai eseményekrôl. Nem hiszem, hogy a kormánynak kedvezne egy újabb brüsszeli botrány a választási kampány idején, ezért nagyon reménykedem abban, hogy leváltják a vétkeseket."
Az Aves Alapítvány által kezdeményezett védelmi intézkedések azonnali életbe léptetésével Necolai Ęelaru, a Romániai Vadászok Országos Egyesületének elnöke is egyetértett, elismerte a medvék létszámának csökkenését, és egy tévéközvetítés alkalmával kijelentette, hogy határozottan ellenzi a medvék csukott lesbôl való kilövését, mivel ez etikátlan eljárás, és csak szégyent hoz a tisztességes vadászokra. „Ez a módszer nem jellemzô a romániai vadásztársadalomra, már régóta szorgalmazom, hogy tiltsák be ezt a szégyenletes vadászatot, amely a romániai medveállomány lefejezéséhez, a domináns hímek kiirtásához vezetett. Tudomásom van arról, hogy több vadászegyesület és az RNP is elôszeretettel alkalmazza ezt az etikátlan megoldást, de szorgalmazni fogom a betiltását" – jelentette ki az országos egyesület vezetôje. „A romániai vadászok között ellenszenvet váltott ki a külföldi bérvadászokkal történô medvevadászat. Sokan ellenzik, mert csak a társulatok vezetôinek és a vadôröknek jelent anyagi hasznot, az egyszerű vadászok számára szigorú korlátokat emel, hisz le kell mondaniuk a kilövési keret javáról az anyagi érdekek miatt. Még sétálni sem mehetnek ki a területre, amikor vendégvadászokat várnak, maholnap még rókát sem lôhetnek, mert külföldi vadászokkal akarják kilövetni a társulatokat illetô vadállományt" – mondta még Ęelaru elnök.
Az Aves Alapítvány felméréseit a külföldi szakemberek is elismerik, az akció európai méreteket öltô visszhangot váltott ki. Több mint 2400 személy írta alá a kormánynak címzett petíciót, számos tévéállomás és közismert napilap foglalkozott a témával. Az Aves fölényesen megnyerte a médiaháborút, amelyet éppen a szervezet lejáratására akartak felhasználni a kormánypártiak. Szeley-Szabó azonban szakismeretével, megalapozott vádjaival és bizonyító jellegű videofelvételei segítségével felelôsségre vonta és tárgyalásokra kényszerítette a medvék meggyilkolásáért felelôs személyeket és állami intézményeket. Romániában eddig még egyetlen természetvédônek sem sikerült tárgyalásra kényszerítenie a hatóságokat.
„Csatát nyertünk, de háborút még nem: a java csak ezután következik. Március elejére találkozót indítványozott a miniszter, amelyen sürgôsen dönteni kell a medvék jövôbeni sorsáról. Ha március 15-éig, a medvevadászati idény kezdetéig nem tudunk megfelelô védelmi intézkedéseket kiharcolni, a nemzetközi sajtó tudomására hozom a szégyenletes romániai helyzetet" – mondta az Aves Alapítvány vezetôje.

Kovács Szabolcs