ELŐZETES JELENTÉS A ROMÁNIAI KÁRPÁTI BARNAMEDVE VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL ÚJ KILÖVÉSI KERET MEGÁLLAPÍTÁSA RÉVÉN A 2003–2004 VADÁSZIDÉNYRE

A túlzott vadászat és a felelőtlen vadgazdálkodás következtében a romániai medvepopuláció biológiai szempontból veszélyesen alacsonyra csökkent. Ez okból kifolyólag a következő évtizedben számíthatunk a faj részleges vagy teljes kipusztulásárs a romániai Kárpátokban. Az utóbbi 3–4 évben a romániai (és ezzel együtt a hargitai) medvepopuláció 60%-kal csökkent az Országos Erdészeti Egyedárúság (Regia Nationala a Padurilor) és a Romániai Vadászok Országos Szövetsége törvénytelen vadászmodszerei miatt. Ebből a megfontolásból az Aves Alapítvány országos méretű kampányt indított a kárpáti barnamedve (Ursus arctos arctos) fokozott védelme és megmentése érdekében, amelynek első mozzanata azoknak a kockázati tényezőknek a felkutatása volt, amelyek a romániai barnamedve-populáció drasztikus létszámcsappanásához vezettek.

Konkrét bizonyitó felmérésekkel csupán Hargita megyéből szolgálhatunk, ahol sajátos kutatási módszereinket alkalmaztuk a medveállomány létszámának monitorizálása és felmérése érdekében. A kutatási terület nagysága mintegy 100.000 hektárra terjed, az elért eredmények pedig mintaként használhatók azokon a területeken is ahol még élnek medvék Romániában.

A hivatalos statisztikai adatok szerint az 1988–89-es évek végén az ország medveállományának létszáma 7780 példány volt, amelyből 1185 Hargita megyében, a Kárpátokra jellemző tipikus életteret biztosító vidéken élt. A statisztikák azt mutatják, hogy Romániában a nyolcvanas évek végén létező mintegy 8000 medvét számláló állomány létszáma egy évtized alatt 31%-kal csökkent és 1997-re 5366 példánra esett vissza. A Hargita megyei kimutatások még riasztóbbak: tíz év alatt a medveállomány létszáma 48%-kal csökkent, vagyis az 1989-ben élő 1185 példányról 1997-ben 615 példányra zsugorodott.

A következő években a létszámcsökkenés még drasztikusabb volt, és 2003-ban az állomány már csak 250–260 egyedből áll, 935 példánnyal kevesebből, mint 1989-ben. Hová tűnt ez a hivatalosan is nyilvántartott 935 medve a Hargita-hegységből, ki a bűnös az eltűnésük, lelövetésük miatt?

Hogy meggyőző bizonyítékokkal támasszuk alá egyes jogi személyeknek a vadgazdálkodásban elkövett súlyos mulasztásait valamint a medvéknek tiltott módszerekkel történő törvénytelen lemészárlásában való bűnrészességét, felmértük a csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság és a megyében működő öt vadásztársulat tevékenységét. Minden vadászterületen találtunk olyan eseteket, amikor áthágták a vadászati és vadgazdálkodási szabályokat, két területen pedig a törvényesség súlyos lábbal tiprására bukkantunk, és olyan visszaélésekre, amelyeknek beszüntetése nem tűr halasztást. A vadászati törvények rendszeres áthágásában vétkesnek találtunk két vadászati jogi személyt:

  • Az Országos Erdészeti Egyedárúság (RNP), a csíkszeredai állami Erdészeti Igazgatóság révén, a Zetelaki Erdészeti Hivatal által adminisztrált területen.
  • A Romániai Vadászok Országos Szövetsége a székelyudvarhelyi Nagyküküllő Vadásztársulat révén az általuk bérelt összes vadászterületeken.

Az elkövetett törvénytelenségek ártanak mind Románia nemzeti érdekeinek, mind külföldi megítélésének, mivel a védett medveállomány kiirtását célozzák olyan szégyelnivalóan törvénytelen eszközökkel, amelyeket tiltanak a Románia által is aláírt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.

A Hargita megyei minta-területen az Aves Alapítvány a következő, a medve vadászatával kapcsolatos törvénytelenségeket állapította meg:

  • Irreálisan magas arányu kilövési keret;
  • Fertőzött állati dögök csalétekként való felhasználása;
  • Háziállatok megfertőzése a medvék beetetésére használt elhullott állattetemekkel;
  • Zárt-csukott leshelyek használáta a medvék vadászatára;
  • A medvék barlangban történő vadászata (téli hajtások a telelő területeken);
  • Felelőlen törvényszegő vadgazdálkodás;
  • A vadőrök elégtelen szakképzése (mindössze 30 napos szaktanfolyam);
  • Orvvadászat;
  • Vemhes anyaállatok lemészárlása ősszel, vagy tavasszal, amikor a kisbocsok még a barlangban tartozkodnak;
  • Fiatal medvék foglyul ejtése, törvénytelen befogása fogságban tartás végett.

A pontos felmérések időigényessége miatt most csak az 1. tényeit foglaljuk össze, a többi törvényáthágás részleteit egy következő jelentésünkben adjuk közre.


IRREÁLISAN MAGAS KILÖVÉSI KERET

A Mezőgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 2003. szeptember 11-én kiadott 668. számú rendeletében jóváhagyott kilövési kertből világosan kimutatható, hogy a medvére (és nemcsak rá) vonatkozó adatok nem felelnek meg a valóságnak, mivel ezek a vadászok anyagi érdekeiből kifolyólag jóval nagyobbak a megengedhető kilövési keretnél.

A 2003–2004-es vadászidényre Hargita megyében 74 medve kilövését hagyták jóvá, ami a megyében jelenleg élő 250 főnyi populáció mintegy 38%-át jelentené. Szemügyre véve a Nagyküküllő Vadásztársaságnak jóváhagyott 10 medve és a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóságnak engedélyezett 29 példány kilövésére szóló jóváhagyást, megállapítható, hogy ez a szám sokkal nagyobb, mint amelyet a törvényes korlátozások előírnak. A vonatkozó szabályok szerint 10 medvéből csak egyetlen egy példányt szabad kilőni. A kilövésre vonatkozó előírás szerinti létszám megállapításához szükséges, hogy a vadőrök pontosan számolják meg a telelőhelyeken lévő medvéket. Ezt számot tízzel osztjuk, mivel a kilőhető medve minimális életkora 10 év kell hogy legyen. Az eremény a kilövési arányszám, tehát ennek Hargita megyében 74 fő helyett 25 korül kellene lennie!

A vadőrök nem számolták meg területen élő medvéket. Ez bebizonyítható a naplók és a számlálási jegyzőkönyvek alapján, a vezetőség pedig – a területre vonatkozó pontos adatok híján – szellemi csalást követett el a gondozott területeken élő állomány túlbecslése folytán. A medvelétszámot a telelőhellyel nem azonos területeken történt megfigyelések segítségével az irodában “becsülték fel”. Például a medvéket az átvonulási területeken is regisztrálták, ahol csak ritkán fordulnak medvék, ezek a területek ugyanis nem jellemző életterek a faj számára. Élelem után kutatva a medve egyetlen éjszaka képes 15–20 km távolságot bejárni, és ahány vadőr észleli nyomát útközben, annyiszor veszik számba. A dombvidékeken egyetlen medvét körülbelül háromszor vesznek nyilvántartásba, azért, hogy minél nagyobb kilövési keretet hagyattasanak jóvá. A vadgazdálkodási területeken csupán a felületes becslések nyomán engedélyezett kilővési keret ellenőrzése után megállapítottuk , hogy medvéket ott is számoltak, ahol nem is élnek (!), de kilövésük már ott történik, ahol valójában előfordulnak. Ez a törvénytelen eljárás anyagi és személyi érdekekre vezethető vissza, amelyet a medve kilövéséből származó pénzbeli haszon hajszolása abnormálissá fokoz. Egy medve valódi értéke 7000 Euró, tehát a megyében kilövésre ítélt 74 medve összértéke mintegy félmillió euró, de ha hozzáadjuk a többi elejthető vad hivatalos lődiját akkor az összeg 2 millió euróra rug.Ez a magas összeg tényszerüen is igazolja a vadászattal hivatásszerűen foglalkozó jogi személyek körében uralkodó korrupció valódi mértékét. A saját létszám-felméréseink szerint a kilőhető medvék száma a Nagyküküllő Vadásztársaság területein 1–2 példány, a csíkszeredai Erdészeti Hivatal által bitorolt területen pedig 7–8 példány kellett volna hogy legyen – a két szám közötti különbözet tehát törvénytelenül lett jóváhagyva. Az Aves Alapítvány kutatásai arra is fényt derítettek, hogy ebben nemcsak a kompetens minisztérium vétkes, hanem sokkal bűnösebbek egyes megyénkbeli korrupt személyek, akik közvetlenül felelnek a vadállomány létszámának felbecsüléséért, és akik mnegállapítják, majd ellenjegyzik a kilövési keretre vonatkozó kérvényeket. Ezek a kérvények feljutnak a Minisztériumba – a vadászati törvény által előírt – végleges jóváhagyás végett, anélkül, hogy bárki is ellenőrizné a kibocsátó szervek becsületességét és szavahihetőségét. Az igazság elkendőzéséért ugyanazok a felelősek, akik a medvék (és más védett állatok) vadászatában használt törvénytipró módszerek alkalmazásáért vádolhatók: egyes vadásztársulatok elnökei és igazgatói, a Romániai Vadászok Országos Szövetségének elnöke, egyes erdészeti hivatalok igazgatói, a csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság igazgatója, a RNP és a Hargita megyei Erdészeti és Vadászati Területi Felügyelőség vezetősége, azé az állami szervé, amelynek tuljdonképpen ügyelnie kellene a vadászati törvények betartását.

A fenti okokból kifolyólag tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjék elrendelni a medveállomány létszámának újbóli sürgős felmérését és a vétkesek felkutatására irányuló intézkedések meghozatalát. Ha bűnösségük beigazolódik, kérjük jelenleg betöltött funkciójukból való felmentésüket és bírósági eljárás kezdeményezését korrupció és hivatali visszaélés vádjával. Csupán hargita megyében a medvék törvénytelen legyilkolásából kifolyólag a román államot mintegy 400.000 euróval károsíthatják a 2003-2004 es vadászidényben.

Amennyiben nem hoznak sürgős intézkedéseket az európai (Románia által is aláírt) törvények szerint védettnek nyilvánított állatok törvénytelen lemészárlásában vétkes személyek felelősségre vonása végett, az európai Parlamenthez fordulunk, és tájékoztatni fogjuk a helyzetről a romániai központi és a határon túli hírközlő intzéményeket, valamint a romániai és nemzetközi természetvédelmi szervezeteket.


Székelyudvarhely, 2002. november 25.

    Szabó-Szeley László
    elnök