Véget kell vetni a törvénytelen természetkárosításnak (2003-11-07)

Fotó - Szeley-Szabó László © AVESVálasz egy olvasói levélre

Az Udvarhelyi Híradó november 5-ei számában közölt olvasói levél kapcsán szívem szerint próbálok válaszolni a Természetünk Egészségéért nevű csoportosulás kérdéseire.

Mindenekelôtt azonban felhívnám figyelmüket a médialavinára, amely a Nagyküküllô Vadásztársulat vezetôségére zúdult a tényfeltáró cikksorozatot követôen. Ezen meg sem lepôdöm, régóta tudom, hogy a természetbarátok–természetjárók tábora sokkal nagyobb, mint a természetrombolóké. A National Geographic vagy az Animal Planet tévéadó programjaival hatékonyabban lobbizik, mint a killerek véres tetteikkel. Ôk valóban állatbarátok, természetfilmjeik nevelô jellegét világszerte elismerik. A vadásztársadalomnak számolnia kell e fontos ténnyel, véget kell vetnie a törvénytelen természetkárosításnak. Itt az ideje, hogy a húsvadászok is megértsék: a közvélemény nem tolerálja káros szenvedélyüket! Magatartásukkal tulajdonképpen megutáltatják, úgymond lejáratják a többi vadászt is. Tetteik miatt közutálatnak fognak örvendeni, akárcsak Szász Jenô. Hogy miért keverem egyesek polgármesterét a dögakasztó hóhérok társaságába? Jogosan, hisz ô a támogatója, „védôszentje" a Nagyküküllô Vadásztársulatnak. Személyesen működött közre abban, hogy a kétes vadászok soraiból a tisztességesebbek ne tudjanak leválni, és más társulatot alapítani. Rendelkezésükre bocsátotta a Polgármesteri Hivatal dísztermét egy kétes közgyűlésre, sôt, a város pénzén fizetett gorillák segítségével megakadályozta a másképpen gondolkodó vadászok részvételét a szavazáson. Ezt csak bemelegítônek szántam, térjünk a tényekre. Ezek után csak a kérdésekre fogok válaszolni.

1. Milyen intézmény ellenôrzi a vadászok munkáját?

Megyénk területén a vadászatért felelôs szerv a Csíkszeredában működô Hargita Megyei Erdô- és Vadgazdálkodási Felügyelôség (Inspectoratul Teritorial de Regim Silvic ęi Cinegetic Harghita). Igazgatója Máthé Károly vadászati felügyelô. Telefonszám: 310-283, e-mail címük: itrschr@topnet.ro.
Tulajdonképpen ennek a felügyelôségnek tartozik hatáskörébe a vadásztársulatok tevékenységének ellenôrzése. A kilövési keretet is itt hagyják jóvá, majd innen terjesztik fel a szakminisztériumhoz. A felügyelôség korrektsége, szakmai hozzáértése megkérdôjelezhetô, ugyanis a szeptember 11-én közölt 668-as rendelet bizonyítja, hogy jóváhagyták 74 medve kilövését megyénk területén. Értesüléseim szerint a felügyelôt egyéni érdekek fűzik a Nagyküküllô vadásztársulathoz, melynek egyébként 10 medve kilövését engedélyezte! Más társulatok 1–3 kilövésre kaptak engedélyt, az Állami Erdészet pedig 16 példányra. Szakértô azonnal észreveszi a csalást: az államiak hozzávetôlegesen hússzor nagyobb terülen vadásznak, mint a nagyküküllôsök, vagyis ha utóbbiaknak 10 kilövést engedélyeztek, akkor az államiaknak 320-at kellett volna. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a hargitai barnamedvék 95%-át lemészárolnák! Tulajdonképpen majdnem minden vadásztársulat csal és hazudik a vadszámlálásnál. A reális adatoknál sokkal többet, magasabb példányszámot jelentenek le a hargitai felügyelôségnek. Így jutnak nagyobb kilövési kerethez, ami egyben nagyobb pénznyereséget is jelent számukra. Ebben az esetben határozottan csak anyagi érdek van, sajnos a pénz miatt ölik meg a medvéket! A vadlétszámra vonatkozó adatok hitelességének ellenôrzése a vadászfelügyelôség hatáskörébe tartozik, ezt a feladatot azonban Máthé Károly vadászati felügyelô elmulasztotta elvégezni. Természetkárosító tevékenységérôl értesíteni fogjuk a szakminisztériumot, és kérelmezni fogjuk a vadlétszám újraszámolását, ugyanakkor a törvényszegôk leváltását, ha tettük beigazolódik. Különben meg szeretném említeni, hogy a háziállattetemek használatáért a medvevadászatban szintén vádolható. A 654-es törvény 36-os cikkelye alapján a vadászati felügyelôség engedélye nélkül tilos a medvék vadászata etetôknél, ez csak egyéni engedély kibocsátása után lehetséges.Értesüléseim szerint ilyen engedélyt soha nem bocsátott ki a vadászati felügyelôség Székelyudvarhelynek.

2. Miért nevezik a vadászatot sportnak, amikor életeket oltanak ki?

Inkább kérdezzenek meg egy sportembert, talán ô meg tudja magyarázni ezt az abszurd kifejezést. Én inkább egy viccet mondanék errôl: Mikor sportol a vadász? Amikor gyilkol. Lehet, morbid, de igaz!

3. Miért etetik dögökkel a medvéket?

Valójában a medvék mindenevôk. A Máréfalvi-patakban például almával, kukoricával, krumplival etetik ôket a leseknél. Sokan viszont azért etetik-vadásszák a medvéket dögökkel, mert a húst inkább a kapitális, nagyobb példányok szeretik fogyasztani. Ily módon nagyobb medvéket is a leshez csalogatnak, s ha nagyobb a medve, nagyobb a pénz! Veszélyes módszer, mert a dögök gyakran fertôzött állatok tetemei, amelyek ragályos betegségeket terjeszthetnek. Egyes madarak, mint a szarka vagy a holló, akaratuk ellenére is továbbterjeszthetik a fertôzést, behurcolják a falvakba, gazdasági udvarokba. A természetjárókra is veszélyes, ugyanis megfertôzhetik a források vagy patakok vizét. Az állattetemekkel való etetés károkat okoz a gazdáknak is, hiszen a húsra szoktatott medvébôl lesz a vérmedve, amely háziállatokat zsákmányol a legelôn. Emlékezzünk csak vissza az aranykorszakra, amikor Ceauęescu számára Micu Ion igazgató csak hússal etette környékünkön a medvéket, mekkora volt a vadkár, mily sok tehén esett áldozatul a medvék támadásainak.

4. Hogyan szereznek tudomást a külföldi vadászok az itteni lehetôségekrôl?

Reklámokon keresztül, de fôleg egyéni érdekek miatt. Egy 300 CIC pontos medve 7000 euró, amibôl tíz-tíz százalék prémium jár az igazgatónak és a vadôrnek, húsz százalék pedig annak, aki a bérvadászt megszerezte. Nagy lóvé van a buliban, számítsák csak ki, mekkora összeget jelentenek a prémiumok 10 medve után. Biztosan többszörösét az Önök egy évi fizetésének. Ez csak a hivatalos csubuk, ha nagy a maci, akkor kezdôdik a kliens igazi fejése. Olyan esetrôl is hallottam, hogy 5000 eurót kértek a lôdíjon kívűl, mert kapitális, 450 pontos medvét lövettek. Szerencsére a balkáni „vendégszeretet" miatt a külföldiek csak egyszer jönnek medvézni. Általában sovány pénztárcával térnek haza.
A hivatalos és nem hivatalos medvepénzeken kívül még sokat kell áldozni szállásra, kajára-piára, no meg a székely lányokra, akik gyakran terítékre kerülnek a vadak után. Drága sport a vadászat...

5. A fajkutyákat is szabadon gyilkolhatják?

Sôt! Válogatás nélkül, nagy élvezettel gyilkolják le a kutyákat. Mentségükre mindig azt hozzák fel, hogy nincs mit keresniük a mezôn, mert károsak. Igaz, ôsi ösztöne miatt a fajkutya is meghajtja a vadat, de nem tudja elejteni, ahhoz ugyanis nincs elég energiája, adottsága, hisz évezredek óta emberközelben és nem a vadonban él. Igaz, sebzett nyulat vagy ôzet elkaphatnak, ha gazdájuk nincs a közelükben, de ezért is a vadászokat lehet okolni. Tanuljanak meg rendesen sportolni, öljék meg a vadat helyben, ne hagyják a sebesült állatot elszaladni! Sajnos négylábú barátaink nyakába varrják az eltűnt ôzeket és nyulakat, melyeket valójában az orvvadászok lôttek ki. Minden teremtményre azt mondják, hogy kóbor kutya, és végeznek velük. Meg sem nézik, hogy van-e nyakörvük. Söréttel lônek, ezért a nagyob állatok nem pusztulnak el rögtön, hanem órákig szenvednek, jajgató vonításuk kilométerekre elhallszik. Gyakran azért is lônek kutyát, hogy tetemüket a medveetetôkhöz vigyék. Személyesen is láttam a Nagyküküllô Vadásztársulatnak olyan lesét Farcád közelében, ahol öt szerencsétlen kutya teteme hevert szétdobálva. Vadôreink számos kutyát lôttek ki és mérgeztek meg városunk környékén. Olyan esetnek is szemtanúja voltam, amikor a „sportvadász" szalonnadarabkával magához csalogatott egy kiéhezett kutyát. Amikor pedig az gyanútlanul, farkát csóválva közeledett felé, felkapta puskáját, és 4–5 méterrôl fejbe lôtte. Spriccolt a vér, vonított a szerencsétlen, és a hôs vadász büszke volt tettére. Amikor odaszaladtam, mosolyogni kezdett, és elnézést kért a gyilkos! Az én kutyámról volt szó, a strand mellett lôtte meg egy Fancsali nevű killer.
Sportemberekrôl vagy gazemberekrôl van szó? Döntsék el a kedves olvasók.

Szeley-Szabó László