Agyonvertek egy medvebocsot (2003-11-19)

KepTalmács falu (Szeben megye) lakói husángokkal vertek agyon egy fiatal kárpáti barnamedvét. A sebzett állat fényes nappal menekült a faluba az ôt üldözô kutyák elôl. A kismedve elpusztítása orvvadászatnak minôsíthetô. A tett elkövetôinek 200 millió lejt kellene fizetniük: ennyire becsülik egy medve eszmei értékét a 103-as vadásztörvény szerint.

Az emberek nagyon meglepôdtek, amikor fényes nappal egy kutyák által kergetett medveboccsal találkoztak a falu utcáján. A megrémült állatot dühös kutyák üldözték és marcangolták. A falusiak botokat, köveket ragadtak, és addig ütötték-verték, amíg kiadta páráját. A „medve" tulajdonképpen csak egy hároméves bocs volt, alig 80 kilós lehetett. Az utóbbi napok megpróbáltatásai viszont sok bizonyító nyomot hagytak rajta: igen sovány, legyengült állapotban volt, ezenkívül csípôtájéka tele volt sebekkel, amiket csapda hurokdrótja okozott. A kimerült állatot több kutya megtámadta, és vérzô sebeket ejtettek rajta, a falu utcáira hajtva a fejvesztetten menekülô bocsot. Az állat Ion Crăciun háza elôtt múlt ki. Amikor a gazda hazaérkezett, kapuja elôtt nagy csôdület volt. „A kapu elôtt egy csomó embert láttam, amint körbevették a meggyilkolt medvét. Biztos, hogy husángokkal, kertben használatos szerszámokkal verték agyon. Nem magától múlt ki" – mesélte Crăciun.Az elpusztított medvebocsot Szebenbe szállították, mintákat vettek bakteriológiai analízisek, és veszettség vizsgálata céljából. Azután állítólag megnyúzták, és a tetemet az állategészségügyi laboratórium krematóriumában elhamvasztották.
„Hasonló esetekben, amikor a medve lejön a faluba, mi viselkedési zavarokra gyanakszunk. Ezek lehetnek akár a veszettség következményei is" – nyilatkozták telefonon az állategészségügyi felügyelôségrôl.
Ha a bocsot agyonverô falusiakra rábizonyítják a medveölés tényét, orvvadászat vádjával illethetik ôket. „Az ügyet húzzák-halasztják, még nem ért véget a kivizsgálás" – nyilatkozta november 14-én Pod Ioan, a nagyszebeni vadászegyesület titkára. Az illetékes szervek nem nyomoznak megfelelôen ez ügyben sem. Egy kocsmában három erdei munkás beszédébôl a következôkre lettem figyelmes: „A medvebocsot favágók zavarták el egy kidôlt fa gyökerei alól. Menekülés közben hurokba szaladt, amit elszakított. Csak néhány nap múlva jött Talmács közelébe, ide is a juhászkutyák hajtották, magától biztos nem ereszkedett volna be a faluba". Képzeljük el azt a szörnyűséges fájdalmat, amit az ütlegelô medvepecérek a menekülni próbáló bocsnak okoztak! Nem civilizált emberhez méltó viselkedés! Hasonló esetben a kutyákat el kell kergetni, és az erdô felé hajtani a vadat, mert úgy esélye lenne megmenekülni. Sajnos a mi vidékünkön, Székelyudvarhely közelében is sok hasonló eset elôfordult. Például 1988-ban, Ivó közelében Sándor János marhapásztor komájával és fiaival agyonverte azt az egyéves medvebocsot, amit kutyái hajtottak fel egy fára. Húsát megették, bôrét „behajították a patakba", nehogy nyoma maradjon a medvepecsenyének.
Felkérem az olvasókat, amennyiben hasonló esetekrôl tudomást szereznek, értesítsenek azonnal az Aves Alapítvány 215555-ös telefonszámán. Mi eljárást indítunk, az adatközlôk nevét nem hozzuk nyilvánosságra.

Kép és szöveg: Szeley-Szabó László (Aves Alapítvány)